Woodridge, Illinois - 2015. július 26.
Forrás: http://www.kryon.hu/2015.07.26.php
Hogy segítsék az olvasókat, a tisztább megértés érdekében Lee és Kryon
újra átvizsgálták ezt a közvetítést. Az írott anyagba esetenként plusz
információ is belekerülhet. Az élőben elhangzottak sokszor olyan
energiát hordoznak és olyasfajta kommunikációt tartalmaznak, amelyet a
nyomtatott szöveg nem képes visszatükrözni. Szóval, élvezzétek ezt a
kibővített üzenetet, amely Woodridge-ben lett átadva.
___________________________________________________________________
Kedveseim, itt az ideje teljesebben megérteni a szinkronicitást. A szakács hasonlata Bemutatok egy új hasonlatot: egy ételt fogunk megfőzni. Nos, ez nagyon idegessé teszi a társamat, mivel fogalma sincs a főzésről. Csak nyugi! (Leehez beszél) Megfőzni egy finom fogást ezen a bolygón egy művészet. Élvezitek az ételt és azok a legjobb szakácsok, akik korán kezdik és csak készülnek készülnek és készülnek. Egy profi konyhában több szakács is van, de ebben a hasonlatban csupán egy szerepel. Talán egy nagycsalád számára főztetek és most valami egzotikus, a meglévő receptjeitektől egy kissé eltérő ételt szeretnétek elkészíteni. Talán olyasfajta szakács vagy, aki a saját receptjét követi és az intuícióját használja a főzéshez? Bármi is legyen a helyzet, az előkészítést gyakran a hozzávalók összegyűjtésével kezditek el. Néhányan közületek ezeket a hozzávalókat edényekbe helyezitek el, felkészülve arra, hogy a megfelelő időben összeállítsátok őket a főzéshez. Elsőre nem keveritek össze őket. Ehelyett, csináltok egy tál salátát, egy tál rizst és talán néhány zöldséget. Aztán ott vannak a szószok és a leves, amibe a hús meg lesz főzve és tulajdonképpen később ismét hozzá lesz adva.
Van néhány olyan hozzávaló, ami úgy van a főfogásra elhelyezve, ahogyan azok alacsony hőmérsékleten megfőttek - azután pedig el lettek távolítva, amint a hőmérséklet megemelkedett. Ezek lehet, hogy félre lettek téve és később lettek végül megsütve, ahogy a főfogás elkészült. Aztán ott van a fűszerezés -a főzés előtt, közben és utána. Számos tárolóba és edénybe helyezitek el ezeket. Nagyszerű szakácsként, még előre összekevert fűszereitek is vannak.Az is lehet, hogy még előző este előkészültök vele, mert lehet az ételnek olyan része, amit bizonyos módon kell beáztatni, vagy bepácolni, talán még előfőzni is, annak érdekében, hogy helyesen legyen időzítve az étel végső megvalósulása érdekében. Ez végezetül a saját szépségében és eleganciájában fog összeállni. Pompás lesz a zamata, gyönyörű ízzel állva készen az elfogyasztásra. Amikor bizonyos fajta szószokkal és italokkal van kombinálva, akkor az egy szeretettel és nagy megbecsüléssel feltöltött lakoma. Gratulálunk, mert szakácsként valóban tudjátok azt, hogy mit is csináltok!
Megelevenedik a konyha
Nos, meg fogom változtatni a hasonlatot, tehát álljatok készen! Folytatódik a metaforikus történetünk, ámde a konyhátok valóságparadigmája, megváltozott. Az összes edényben lévő minden hozzávalónak, immáron egyedülálló tudatossága van. A minden egyes edényben lévő minden egyes hozzávalónak, fogalma sincs arról, hogy mit is csináltok - egyáltalán. A hozzávalóknak semmi fogalmuk sincs a végső ételről. Csupán ott ücsörgő hozzávalók, de mivel most már tudatossággal is rendelkeznek, így lehet, hogy hozzáállásuk is van a dolgokhoz! Nos, egy hozzáállás nem feltétlenül negatív, de bizonyosan olyan, ami kíváncsiskodó. Ti vagytok a szakács és ti vagytok az étel megteremtői. Szakácsként körbehelyeztétek edényekben és lezárt tárolókban a hozzávalókat, ezáltal előkészítve őket. Mondjuk például az egyik a saláta. Még az is lehet, hogy ez az első, amit elő kell készíteni, mert még le is kell hűteni. Még az is lehet, hogy az étel felszolgálása előtt le lett zárva és 24 órára hűtőbe volt téve! De teljesen egyedül van lehűtve a hűtőgépben és hirtelen panaszkodni kezd!
"Miért vagyok a hűtőben? Nézd, nem tudtam segíteni, de észrevettem, hogy van itt néhány más dolog is, ami zajlik. Teljesen egyedül vagyok. Mi történik? Miért vagyok itt ebben a hűtőben és mennyi idő múlva fogok találkozni a zöldségekkel? Ez nem elfogadható."
Nos, a zöldségek megőrültek, mert arra számítottak, hogy mostanra már történik valami (a zöldségek gyakran vannak így). Csak várnak és várnak, de a szakács nagyon valami mást készít elő -a szószt. A szósznak fogalma sincs semmiről (a szószok már csak ilyenek). Csak boldog, hogy itt lehet, nem számít, hogy mi a helyzet. Nem tudja, hogy miért is van felverve,vagy, hogy mi következik. Hozzá van szokva ahhoz, hogy bármi megtörténhet, de tudatában van annak a fura fűszernek, amivel össze lett keverve. Ez egy kicsit aggasztó (nincs is rosszabb egy aggódó szósznál). Kedveseim, ebben a hasonlatban a Szellem, az életetek fogását veletek készíti el, de az bizony mindig másokkal együtt lesz megfőzve. A hasonlat a következő: milyen hozzávalós tálban vagy tárolóban vagytok? Hogyan vagytok előkészítve? Meddig ideig fog tartani az, hogy a végső étel megfőzése érdekében, valamilyen módon találkozzatok a többi hozzávalóval? Ki vagytok békülve azzal a ténnyel, hogy lehet, hogy kell egy kis előkészület? Lehet, hogy most néhány másik edénnyel is találkoztok, de még nincs befejezve a dolog és a dolgok még késleltetve vannak. Meddig fog ez tartani? Az edények néha egyesülnek, csak hogy kicsit jobban ücsörögjenek ott!
Mindezen másokkal való tervezés, a szinkronicitástól függ. Ezt koordinálni is kell ám. Amikor a hozzávalók bizonyos edényei találkoznak egymással és készen állnak, akkor azok mostanra már elő vannak készítve. De aztán lehet, hogy a keveréket tartósítani kell egy időre. Tehát, ha ti vagytok a saláta és azt mondjátok, hogy: "Drága Szellem! Vártam! Meddig fog ez tartani? Mit kellene csinálnom? Ott vagy?"
Ezen csodálatos étel hozzávalói össze vannak gyűjtve és gyönyörűen, elegánsan elő vannak készítve. Részt vesznek a mesteri séf időzítésében. De egyik hozzávaló sincs egyáltalán tudatában annak, hogy hogyan is áll ez össze, vagy hogy ez történik-e meg egyáltalán. Türelmetlenek vagytok, nem igaz? Hozzávalóként tudni szeretnétek, hogy mikor, hol és meddig. A szakács tudja ezt, mert a szakács átlátja a hozzávalókat és ismeri a tervet. Amikor ez összeáll kedveseim, akkor az váratlanul és hirtelen történik meg. De még ekkor is van hátra tennivaló, mert -ismételten -vannak olyan bizonyos hozzávalók, amiket a főzés közepén, vagy az asztalnál kell hozzáadni az ételhez!
Hogy álltok ezzel? Az előkészítésben, vagy a későbbi -felmelegítési -szakaszban vagytok? Talán ti vagytok a só, ami utoljára érkezik meg? Nem tudjátok,ugye? Ez a lényeg. Mennyire bíztok meg a szakácsban? Az besűrít –nem szándékos szójáték -, hogy megbízzatok a Teremtőben, a mesteri séfben, mert a készülő étel a végső megoldása annak, amit kértetek. Bárhová is tartotok ezzel -nem számít, hogy mi is az - a körülöttetek lévők is mindig részt fognak venni benne. Még ha egy személyes gyógyulást is kértetek, akkor az a körülöttetek levőket is bele fogja ebbe keverni. Ez egy olyan étel, ami sok hozzávalóval van előkészítve. Értitek azt, hogy ahhoz, hogy megkapjatok egy választ, más emberi lényeknek is részt kell vennie benne? Értitek, hogy szabad választásuk van ebben?Tehát, most bonyolítsuk meg még jobban ezt az ételt! Minden egyes hozzávalónak, nem csak hogy hozzáállása van, hanem most már szabad akarata is! Nemet is mondhatnak. Képzeljétek el, hogy mivel szembesül a szakács a főzés ezen pontján!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése